A gázkészülékeket légellátásuk szerint két fő csoportba sorolhatjuk:
- Nyílt égésterű, más néven kéményes készülékek.
- Zárt égésterű vagy turbós készülékek.
Néhány gondolat a nyílt égésterű gázkészülékekről:
A nyílt égésterű készülékek, /kazánok és bojlerek/ nevükből adódóan nyitott égéstérrel rendelkeznek. Ezáltal az égéshez szükséges levegőt abból a helyiségből szívják, ahol elhelyezték őket. Mivel, a működés során a nagymennyiségű levegőt igényelnek, a helyiségben rendelkezésre álló levegőt hamar elfogyasztják. Ha, a helyiség nem rendelkezik friss levegő beeresztésére alkalmas légbevezető szerkezettel, léghiány alakulhat ki.
A levegő hiányos égés során az égés tökéletlenné válik, az égő nem képes a gázt tökéletesen elégetni, korom, és szénmonoxid /CO/ képződik. Ezért nagyon fontos, hogy a nyílt égésterű gázkészülékek üzemeltetésére szánt helyiség légellátása meg legyen oldva. Ezért tették kötelezővé az úgynevezett minősített légbevezetőket, amelyek méretezett mennyiségű levegő beeresztését teszik lehetővé az adott helyiségbe.
Sajnos a legtöbb szénmonoxid baleset a levegő hiányára vezethető vissza, de természetesen nagyon fontos a kémény illetve a gázbojler vagy gázkazán műszaki állapota is. Mivel, a kéményes készülékek esetén a füstgáz a készülékből a kéményen keresztül gravitációs úton távozik, rendkívül fontos kéményünk állapota is. A füstgázok gravitációs úton történő távozása annyit jelent, hogy mivel a füstgáz mindig melegebb a környezeténél, és a melegebb gázok, mindig felfelé szállnak, így a füstgáz a kémény kürtőjén keresztül távozik lakásunkból.
Mivel azonban ez egy lassú, és több külső tényezőnek kiszolgáltatott folyamat, nagyon fontos, hogy minden tényező optimális legyen, mert már egy kis rendellenesség is a füstgázok távozásának meghiúsulásához vezethet.
Ilyen, a füstgáz távozását befolyásoló tényezők lehetnek:
- A füstcső hossza, átmérője, és esetlegesen a megengedettnél több irányváltása, átjárhatósága.
- A kémény hossza átmérője, irányváltása, átjárhatósága.
- A gázkészülék, állapota, illetve a füstgáz hőmérséklete.
- A helyiség levegő ellátása.
- Légköri viszonyok stb.
Fontos tényező az úgynevezett reteszelők alkalmazása is, mely a légbevezetőkhöz hasonlóan, bizonyos esetekben kötelező. Reteszelők használatára akkor van szükség, ha egy másik a füstgáz távozását esetlegesen meghiúsító műszaki berendezés befolyásolhatja kéményünk működését. Ilyen műszaki berendezés a legtöbbször vagy egy másik gázkészülék, vagy egy elszívó ventillátor.
Két azonos légtérben üzemelő, és egy kéménybe kötött- gázkészülék semmilyen esetben nem működhet egyszerre. Mivel a helyiség levegője két egyszerre működő gázkészülék esetén hamarabb elfogyna, illetve a kémény sem bírná a két egyidejűleg üzemelő készülék által kibocsájtott füstgáz mennyiségét elvezetni, a két készülék nem működhet egyszerre!
Ezt az együtt üzemelést akadályozzák meg a reteszelők. Mivel többnyire egy gázkazán és egy gázbojler egyszerre történő működését kell megakadályoznunk, ezért legtöbbször a vízmelegítő élvez előnykapcsolást, a gázkazánnal szemben.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a vízmelegítőnkben ég a láng, addig a kazán működését a reteszelő letiltja. Más esetekben egy elszívó ventilátor, és egy gázkészülék együtt üzemelését kell, hogy megakadályozzuk. Erre azért van szükség, hogy az elszívó működése által a közös légtérben lévő kazán égéstermékét nehogy visszaszívjuk a kéményből a légtérbe.
Ezt általában úgy valósítják meg, hogy az elszívó ventilátor működése közben a kazán reteszelve, azaz leállított üzembe kerüljön, és csak az elszívó leállítását követően kapcsoljon vissza.
Kéményes gázkészülék használójaként, még a legkörültekintőbb, a legszakszerűbb és a leggondosabb eljárás esetén is felmerülhetnek rajtunk kívül álló problémák. (Pl: egy a kéményünk tetején melegedő madár beleszédül kéményünkbe.) Ezért:
Nyílt égésterű gázkészülékek üzemeltetőjének nagyon ajánlott a szénmonoxid riasztó elhelyezése!!
Egy néhány ezer Forintos kis berendezés életet menthet. A turbós, azaz zárt égésterű gázkészülékekről: A zárt égésterű gázkészülékeket a köznyelv „turbós”-ként emlegeti. A turbó szó a füstgáz elvezetését szolgáló füstgáz ventillátor működésére utal. A zárt égésterű gázkészülékek nevükből adódóan zárt égéstérrel rendelkeznek. Ez annyit jelent, hogy a készülék égője a készülék elhelyezésére szolgáló helység levegőjével abszolút nincs összeköttetésben. Ezek a készülékek az égéshez szükséges levegőt egy csövön keresztül a szabadból szívják, és az égésterméket egy másik csövön keresztül a szabadba fújják. Az égéstermék elvezetése, és a levegő beszívása szempontjából több műszaki megoldás áll rendelkezésre.
A legelterjedtebb az úgynevezett koncentrikus, és a szétválasztott megoldás. A koncentrikus megoldás esetén egy cső a csőben rendszer kerül kialakításra, amelynél a belső csőben történik a füstgáz elvezetése, a két csőfal közti térben pedig a friss levegő beszívása. A szétválasztott megoldás esetén két egymástól független csövön keresztül történik a friss levegő beszívása, és az égéstermék elvezetése.
A kivezetések elhelyezése alapján megkülönböztetünk oldalfali, illetve tető fölé történő kivezetést.
A füstgáz kivezetés és a levegő beszívás helyének megválasztásakor szigorú szabályoknak kell eleget tennünk. Ezeket a szabályokat a Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzat tartalmazza.
Zárt égésterű készülékek telepítése során nagy gondot kell fordítanunk a gázkészülék megválasztására. Minden ilyen készüléknek van egy füstgáz kivezetési, és egy légbeszívási határa, melyet a gyártó minden esetben megad. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy például egy adott gázkészülék típus tetőkivezetés esetén koncentrikus megoldással gyári méretben 5 méterről képes a levegőt beszívni, és a füstgázt pedig kivezetni. Amennyiben mi egy 3 emeletes társasház első emeletén lakunk, és a tetőkivezetésünk a gázkészüléktől 8 méterre van, akkor semmiképpen ne a szóbanforgó készüléket válasszuk, mert az nem fog működni. Ezeket az adatokat minden gyártó a szakember rendelkezésére bocsátja, amelyből a megfelelő méretezéssel a megfelelő készülék kiválasztható.
A megfelelő gázkészülék kiválasztása gondos odafigyelést, egyeztetést, és hozzáértést igénylő feladat.
Amennyiben ezt elmulasszuk, a beruházásunk végén egy rosszul működő, vagy működésképtelen rendszert kapunk. Amennyiben a megfelelő készüléket válasszuk, akkor viszont egy jó hatásfokú, biztonságos üzemű megoldást kapunk. A zárt égésterű készülékek hatásfoka néhány százalékkal magasabb a nyílt égésterű társaikénál, a fő erényük azonban az, hogy üzemeltetésük teljes biztonságban történik. Mivel égésterük zárt, a szénmonoxid mérgezés lehetősége szinte teljes mértékben kizárható! A gázipari szabványok, – mint a fent említett GMBSZ – ma már egyre jobban háttérbe szorítják a nyílt égésterű készülékeket. Új beruházás esetén szinte kizárólagosan zárt égésterű, vagy kondenzációs kazánok telepítését engedélyezi a szolgáltató.