Junkers vízmelegítő őrlángja kialudt

A háztartások túlnyomó részében a használati melegvíz ellátás átfolyós vízmelegítők, /gázbojler/  segítségével történik.  Ezek a készülékek többféle méretben, és kivitelben kerültek forgalomba.  A legelterjedtebb változatuk, a kéményes és őrlángos kivitelű bojlerek.  Ezek a készülékek ugyanolyan odafigyelést, és rendszeres karbantartást igényelnek, mint  fűtőkészülékeink.

Mivel a vízmelegítőket egész évben, rendszeresen használjuk és nem csak fűtési idényben, így  elkoszolódásukra, elhasználódásukra és meghibásodásukra sokkal nagyobb az esély, mint egy fűtőkészülék mondjuk, gázkonvektor esetén.  Ráadásul egy átfolyós bojler rendkívül nagy teljesítménnyel üzemel, tekintve, hogy a belépő 10-  15 fokos hidegvíz 40-50 fokosra történő felmelegítése 10-14 liter/perc mennyiségben, nagyon  nagy hőenergiát igényel.

Egy átlagosnak tekinthető 11 liter/perc teljesítményű gázbojler 20-22 KW hőterheléssel  üzemel, de létezik akár 35 KW-os hőterhelésű változatuk is! Gondoljunk bele, ha egy  ilyen teljesítményű vízmelegítő üzemel fürdőszobánkban, akkor ennek teljesítménye olyan  óriási, hogy gázkonvektor esetén ezzel a teljesítménnyel akár egy 200-250 négyzetméteres házat is kifűthetnénk.

Mivel, ezek a nagy teljesítményű készülékek viszonylag kis fürdőszobákban vannak  elhelyezve, általában rossz légellátási viszonyok között üzemelnek és az év 365 napján működtetjük  őket. Ezért a karbantartásuk fokozott figyelmet igényel mind a felhasználó, mind pedig a gázkészülék  karbantartását végző szerelő részéről!

A nagy teljesítményből adódóan, a gázkészülékek működésük közben nagy mennyiségű  levegőt használnak fel. Ezt a levegőmennyiséget mindenképpen biztosítanunk kell  számukra, különben a működésük a levegő hiányból adódó tökéletlen égés következtében  ÉLETVESZÉLYESSÉ válik.  Csak akkor szabad ilyen készüléket üzemeltetnünk, ha a szükséges légmennyiség megfelelő mértékben biztosított. Ezért kötelezőek a fürdőszoba ajtókon, ablakokon a szellőzők, és légbevezetők alkalmazása, melyeket  sohasem szabad eltakarnunk.

A működés során 1 köbméter gáz elégetése 8-10 köbméter levegőt igényel, amely levegő tele  van szennyeződésekkel, porral és kosszal. Ezek a koszok a készülékünk égőjére rátapadnak,  és az idők során lerakódásokat képeznek. Ezen lerakódások időben történő eltávolítása a gázkészülék  karbantartását végző szerelő fő feladata.

A gázbojler karbantartásának aktualitását elsőként mindig az őrláng kialvása jelzi. Amennyiben egyre gyakrabban tapasztalja, hogy kialszik az őrláng akkor ne halogassa  tovább a tisztíttatást, mert csak egyre nagyobb hiba keletkezik a koszos készülék  működtetésével.

Elsőként egyre fokozottabban felgyorsul a koszolódás, majd később az égéstérben található alkatrészek is károsodhatnak, végül pedig a működés életveszélyessé válik.

Fentiek figyelembevételével megérthetjük, hogy gázkészülékünk rendszeres karbantartása
miért  rendkívül fontos!